Ki látta Fatia Negrát?

Talán még maga Jókai Mór sem, aki pedig nevezetes regényhőst alkotott e néven a Szegény gazdagok című regényében. Pedig akár találkozhatott is volna, ha beismeri, hogy a pittoreszk regénybeli alakot Nopcsa Lászlóról, a román származású erdélyi nemesi család egyik, a XIX. században élt, Hunyad vármegyei főispánságig jutó sarjáról mintázta.

Azóta tudjuk, hogy ez a mintázás nem éppen úgy zajlik, mint a fotografálás. A Fatia Negra regénybeli cselekedetei nem mindig köthetők Nopcsa László életéhez, viszont épp úgy jellemzők a korra és kortársaira, hiszen a Jókai által feltálalt és íróilag kiszínezett kalandorságokról annak idején széltében-hosszában történetek keringtek Erdélyben. Az író nem tett egyemet, mint egyetlen emberhez - Fatia Negrához kötötte valamennyit. S ezáltal a kortársak cselekedete visszahullott Nopcsára, általa pedig az egész családra. Így történt, hogy manapság a Nopcsa név - még hogyha világhírű dinoszaurusz-kutató is viseli vagy olyan jeles festőművész kapcsolható hozzá, mint Paál László (akinek anyja a hírhedett Nopcsa László fogadott lánya) - mindegyre Jókait idézi, az általa teremtett eseményvilágot hozza vissza.

Nopcsa Lászlóról különben festmény és fotográfia is maradt fönn. Ha valakinek a portréjából ítélni lehet az illető jellemére és életvitelére, akkor e nemesi arcon rajta van minden, amivel mintája lehetett Jókai legendás alakjának: szilaj kivagyisága és a szebbik nem felé kifejezett sármja...