Elek apó - 2500 euróért

Furcsa vizuális kalandot éltem meg néhány napja, aminek története van. Ez pedig a következő:

Elekes Ferenc barátom, világhálón szörfözés közben talált egy hirdetést (lásd a mellékelt 1. sz. képet). A hirdetés szövege a következő: "Statuie poet magyar. Publicat ieri 21.45 de persoana fizica Pop. Pret 2500 EUR. Localitate: Targu Mures. Poet magyar, inaltime 1,5 m,  mai are mici defectiuni la manuta. Utilizatorul nu doreste sa fie contactat de agenti comerciali."

1. sz. kép

Magyarra fordítva mindez így hangzana: "Magyar költő szobra. Közzétéve tegnap 21.45-kor, Pop fizikai személy által. Ár: 2500 EUR. Helység: Marosvásárhely. Magyar költő, 1,5 m magas, vannak még apró sérülések a kezecskén. A felhasználó nem szeretne kereskedelmi vállalkozókkal kapcsolatba lépni."

Ki lehet ez a megszobort költő? - hangzott el a jogos kérdés. Elekes felhívta Bölöni Domokos íróbarátja figyelmét az esetre, hogy né, milyen szobrokat árulgatnak... Domokos elküldte hozzám a hirdetést, a kérdéssel együtt: vajon kié lehet a szobor? Kit ábrázol és ki csinálta?

Rémlett nekem, hogy már láttam a szobrot valahol. Nem éppen ebből a szögből, de láttam. Percek teltek el, amíg végigzongoráztam emlékezetem kartotékjain. Ha szerencsém van, még a számítógépemen is megvan a fotója. Ami akkor készült, amikor a fotót felavatták.Úgy van, egészen biztos, hiszen 2002-ben még a Milos könyve c. internetes naplómban is felhasználtam... A biztonság kedvéért gyors rákattanás a naplóra: mindjárt az első hónapi bejegyzéseknél megtaláltam - sajnos, igen gyatra felbontásban, formátumban. De akkor meg kell lennie a számítógép rejtett rekeszeiben is!

Fél nap alatt előkerült (2. sz. kép): volt szerkesztőségi kolléganőm, Máthé Éva készítette, aki résztvett a szobor nagyrégeni felavatásának 2001. szeptember 9-i ünnepségén s beszámolót is írt róla. A fotó és a beszámoló megjelentek a Romániai Magyar Szó 2001. szeptember 11-i számában. Tudom, mert magam szerkesztettem be oda.

2. sz. kép

A fotón látható szobor Benedek Eleket ábrázolja, jelképes unokái körében. A szobrot a régeni katolikus érdekeltségű árvaház parkjában állították fel, id. Jorga Ferenc helybeli szobrász alkotása.

A rejtély így is csak félig oldódott meg: a szobor előtörténetét fotóval dokumentáltuk. De hogy került egy köztéri szobor a vásárhelyi Pop úr tulajdonába, hogy 2500 euróért árulja boldog-boldogtalannak?

Apónál

Vasárnap, tavaszi napéje-

gyenlőségkor a Szeptemberi fotósulisok ismét hallattak magukról. Pedig csak nemrég, január 13-án nyitottam meg első, bemutatkozó tárlatukat Csíkszeredában; akkor tízen álltak, alig valamivel a sikeres fotótanfolyam záróvizsgája után közönség elé. Akkor azt emeltem ki dicséretükre, hogy nem álltak le a diploma megszerzésénél, és fontosnak tartották önálló alkotó közösséget létrehozni, amelynek pezsgő munkahangulata előre viheti őket a kezdés buktatóval teli útján.

A múlt héten azzal leptek meg, hogy elhívtak Barótra, nyitnám meg az immár Fotótár 2-re keresztelt közös tárlatukat, amelynek anyaga részben a januári kiállításon is szerepelt, de menet közben új képekkel, jelentkezőkkel gazdagodott, olyképpen, hogy immár 13 alkotó fotói kerültek a falra. Ehhez éppen elegendőnek bizonyult a baróti művelődési otthon kisterme, ahol szíves vendéglátás közben meg is nyílt a tárlat, volt öröm, egymásra találás, nyüzsgés a tavaszban, aminek a végeredménye egy jó kis kiruccanás lett a közeli Kisbaconban, Elek apó ülő szobránál, akivel emlékképet is csináltak a fotósulisok (fotó: Lőrincz Lehel), valósággal megfojtva szeretetükkel a szerényen mosolygó szellemóriást, aki igen számos, ma is kedvelt olvasmány mellett azt a szállóigévé vált örökséget hagyta minden, utána élt és jeleskedő alkotóra, hogy legfőbb érték - az elvégzett munka. (Benedek Elek írói végrendeletének utolsó három szava: "...fő, hogy dolgozzanak.")

Mintegy perelve a koncentrációs táborok kieszelői által később ellopott és vérben-füstben-gázban meghordozott és gyalázott jelmondattal, amely már a maga idejében nagyon hamar hamis csomagolópapírnak bizonyult...

*

A Fotótár 2 kiállítói: Balási Csaba, Borbáth Áron, Czikó Éva, Farmos Rudolf, Fülöp Szilárd, Incze Domokos, Incze László, Kelemen Csaba, Lőrincz Lehel, Márton Ildikó, Sütő Gábor, Teutsch Alpár és Vitos Hajnal.