"Boldog" cigányok

Fotó: Molnár Attila; HMKK-fotótábor, Lázárfalva, 2008

A Roma Világnapra - április 8-ra - készülődve, cigányírók verseit olvasgatom, képi ábrázolásukhoz keresek támpontokat, anyagot. Mindegyre visszatérek (tekerőpataki) Molnár Attila barátom nálam sorjázó fotóihoz. Ő ma Csíkszeredában él, de amerre csak megfordul, nem mulasztja el, hogy az útjába kerülő cigányok életéből ne raktározzon el magának néhány felvételt.

Különösen egy fotója van, amelyet látva mindig földerül a szívem: sötétbarna, népes család látszik rajta, vasárnapi ünneplőbe öltözve, virágcsokrokkal, tiszta ingben-blúzban, emberhez méltó élet derengő mosolyával az arcukon, komolyan és őszinte kíváncsisággal az arcukon. Nem röstelkedve és nem szánnivalóan, hanem egyenesen néznek szembe az emberrel. Boldog cigányok - ha egyáltalán van ilyen kategória a világon.

Gondolom, mégis csak kell lennie, hiszen az egyik legerőteljesebb cigány költő, Jónás Tamás blogjáról való ez a mélyen személyes családi fotó, s alatta a verses bejegyzés - családról, gyerekkorról, romaságról, sorsról.