 |
| Miklós Csongor panoráma fotója |
A Csíkkarcfalván élő Macalik Ernő jócskán kivárt, amíg fotósként is, teljes fegyverzetben a közönség elé lépett. Fotografáló emberként évtizedek óta ismerte őt a falu, de az egyik helyi lap is, meg egy időben a Bukarestben szerkesztett országos magyar lap (Előre) is gyakran közölt tőle - miután 1985-ös megismerkedésünk után egy stósz papírfotót kiudvaroltam tőle, azzal az ígérettel, hogy bár kópiákról van szó, nagyon fogunk rájuk vigyázni.
Azóta sok víz lefolyt mindenféle folyó medrében, az idők mindenütt változtak, lapok szűntek meg és újak alakultak, magam megszűntem aktív újságíró lenni, lakhelyet változtattam, de a Macalik-fotók zömét sikerült megőriznem, még azok közül is, melyek megjárták a nyomdai lét zegzugos útjait. Mert egyesek, sajnálatos módon, odavesztek. De ami megmaradt, azt most, a 2012. augusztus 15-i, ünnepélyes tárlatavatón alkalmam volt átnyújtani - megőrzés után - a meglepett és boldog szerzőnek, aki fotósként végigjárta a műfaj történetének majd minden szakaszát és markáns néprajzi- és tájfotósként jelezte szűkebb és tágabb környezetének, hogy dolgos évei - a pillanatnyi látszat ellenére is - hatványozott értékteremtéssel teltek el, s talán még van idő arra, hogy erőltetett menetben felszínre hozza felstószolt kincseit.
(Lásd még Macalik Ernő fotóit az urszu 2 honlapon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése