Ma érkezett a hír, hogy Erőss Zsolt és Gál László magyar hegymászók tegnap elérték a Himalájában a 8516 méter magas Lhoce csúcsot, s ezzel 11-re nőtt azon 8000-es hegyek száma, amit a magyar alpinisták sikeresen megmásztak.
Zsolt teljesítménye azért is rendkívüli, hiszen ő tavaly a Magas-Tátrában történt lavinabaleset következtében elveszítette az egyik lábát, s az expedíciót műlábbal tette meg. Mindezt kitartásának, megfeszített munkájának és ízig-vérig sportemberi habitusának köszönheti. Alig várom már visszatértét Budapestre, hogy helyszíni felvételein is végigkövethessem a rendkívüli kalandot.
Hanem mintha összebeszéltek volna, Berecz Edgár világjáró, örökösen külhonokban nyüslető barátom is éppen tegnap hívta fel a figyelmemet - a Fotótanú böngészése után - egy Brüsszelben élő magyar fotográfusra, nevezett Pataki Balázsra, akinek remek honlapján több sorozat himalájai felvétel is látható. Jeléül annak, hogy nem csupán az alpinista teljesítmények esélye, hanem a hely spirituális kisugárzása is erőteljes vonzerő, mely a világ minden táját eléri.
Nézzük most végig a Pataki-fotókat, ismerkedjünk meg a Himalájában élő embertípussal, életük mindennapi közegével, s könyveljük el úgy e virtuális utazást, mint egy nyereséget, amivel távoli embertársaink megajándékoznak bennünket. Jelzésként pedig íme Pataki Balázs szép tájképe - a nyugalom harmonikus színvilágába öltöztetve.
Csupa meditáció...
Remek írás... Gratula... Még vissza fogok ide járni--
VálaszTörlés