Ádám Gyula és társai megilletődve rögzítettek mindent, ami ott látvány volt; a szemfedél alatt nyugvó békés halottat is, aki az egyetlen derűs látvány volt az egész gyászoló portán: viseletébe öltöztetve, békés gyertyafénynél, sorsával megbékélve feszkik a halottas ház kellős közepén. Körülötte a gyász feketéje s olykor felsíró jajgatása. Aztán már csak emlékezés, csöndes beszélgetés, a földi szálak elvarrása...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése