1986 telén ismerkedtem meg a romániai fotográfia "nagyasszonyával" (így emlegették mind az akkori, mind a mai elismerői): Hedy Löfflerrel, amikor otthonában fogadott férjével együtt és több órán át megmutatta otthoni képgyűjteményét, majd az akkori Előre számára (az általam kitalált és szerkesztett Sötétkamra rovat felkérésére) egész paksaméta papírképét válogatta ki, közös rábólintással, amelyekből számos válogatás meg is jelent mind a lapban, mind az Előre Naptárban és egyéb kiadványokban (itt megtekinthetők).
Hedy Löffler akkoriban a Meridiane kiadó fotólaborjának művészeti vezetője volt, a labormunka alapos ismerőjeként tisztelte mindenki. Képeit a klasszikus szépség, a precíz és tökéletes kidolgozás jellemezte. Sorsáról annyit tudok, hogy idős korára egyesek szerint Izraelbe telepedett át, mások szerint már a túlvilágról fotóz bennünket.
Első megjelenése az Előrében 1986 március 9-ére esett (a Vasárnap mellékletben, a Sötétkamra rovatban) az itt mellékelt két fotóval (A kis utas, Téli tenger) és az alábbi kísérőszöveggel:
Sötétkamra / Szökevény
az utazás forgatagában
csak álltam remélve
eljönnek tán utánam
és akkor hirtelen mint a mesében
dermedt kővé váltam
éreztem végem
az állomás az utasok
körben a tömött csomagok
minden talpig jéggé fagyott
Cseke Gábor
rakerestem. remek fotokat talaltam. koszi :)
VálaszTörlésIgen, kiváló munkák!
VálaszTörlésÜdv