Fegyverletétel

Molnár Attila barátom, miként egy szolgálatos felfedező, csak szállítja a jobbnál jobb forrásokat a blog számára. Köszönet érte. Tiszta szerencse, hogy ez a blogszerkesztés nem csak narcisztikus célokat szolgál, hanem aprócska, kuporgatott tudásunk megosztásának is remek eszköze. Kútfő, ha lehet ilyet mondani.

Egy ilyen kútfő a RoMaria blogja a nolblog.hu-n, amelyen olyan történelmi eseményekhez tartozó képi és dokumentáris adalékokat rögzít, melyekről ha tudtunk is, gyakran megfeledkezünk.

Itt van ez a közönséges, nyitott ajtó, ami éppúgy lehet falusi iskola bejárata, netán tanácsház ajtaja vagy éppen kocsmaajtó is. Látszik, hogy valamit féltenek mögötte, mert rácsozattal van kitapétázva, hogy a garázdáknak nagyobb fejtörést okozzon.

Ez az ajtó Világoson van, s a blog hangsúlyozza, hogy ez a mai kinézete. Valamikor másként nézhetett ki. Ugyanez az ajtó. Akkor - mondja Rosu Maria, a blog gazdája, amikor megtörtént a világosi fegyverletétel. Ebben a szobában. E mögött az ajtó mögött. Egyszerűen, minden írott okmány és ceremónia nélkül. Szóban, úri becsületszóra. Görgei Artúr és egy Frolov nevezetű orosz parancsnok között.

A részletek le vannak írva a blogban, nem tisztem átmenteni minden információt, annál inkább kapcsolatot teremteni a kútfővel. De ez a kép nem hagy nyugodni. A maga jellegtelen közönségességében is van benne valami titkos fenyegetés. Mintha azt üzenné a fű alatt, hogy a legbanálisabb dolgok háta mögött is váratlanul nagy tragédiák és sorsfordulók bújhatnak meg.

Hiszem.