A Mercedes "lovagja"

"oh lord won't you buy me a mercedes benz"

Mintegy két esztendeje fogadkoztam itt e hasábokon, hogy föltétlenül visszatérek a  nagybányai Oláh László Tibor blogjára, az akkor és ott kifejtett szempontok alapján. Az eltelt idő, azt hiszem, mindenképpen elegendően objektív távolságtartásnak nevezhető és az első benyomás rokonszenvén túli megállapításokat is lehetővé tesz.

Először is, töretlen a fotográfus kitartása. Havonta nagyjából egyenlő számú bejegyzése (a havi átlag 6-7 jelentkezés) rendszeres munkára, ugyanakkor igényességre is következtet. Művészeti elveiből nem sokat adott fel: most is elsöprő többségű képe készül fekete-fehérben, s ahol színes technikához nyúl, ott a színeknek sokszorozottan is fontos szerep jut, mint például a City colors kettős pillanatképében.

Látszólag kiszakított, első pillanatban talán értelmezhetetlen jelenetek, mozzanatok, jelzések stb. kapnak helyet képein, de végül minden képéről egy szélesebb összefüggésben egymáshoz illeszthető, egymás motívumaira rímelő, lelketlenül is lelkes valóság rajzolódik elénk. Fotósunk világa csupa kontraszt és egyúttal összhang is: hiszen a világot végül is az arányok és a perspektíva tartják egyben, teszik elhihetővé és elviselhetővé. Az "oh lord won't you buy me a mercedes benz" címzésű bejegyzés, a maga meleg humorral megformált, groteszk kompozíciójával egyként szól a változó világról és benne az emberről, aki történetesen Máramarosból néz szembe velünk...