Érzékenyen éli a mindennapokat, annak dacára, hogy akár bele is unhatna a saját magára szabott feladatba. De ő egy alig észrevehető gesztussal küldetéssé változtatja azt, ami másnak unaloműző időtöltés lenne csupán. Tavaly november 20-án indult útnak a következő egyszerű programmal:
"Van már Kijevről blog, nem is egy. Az enyémmel a célom, hogy fotókban bemutassam a várost: szépségeit, furcsaságait, és mind azt, ami mindennapjaim során megfogott."
Akár egy izgalmas nyomozás, olyan a máig vezető útja. És Vivien töretlenül állja a szavát, mert azt kapunk tőle, amit igért: sok-sok szépséget, furcsaságot. És információt. Igazi fotótanúságot. Kedvelt témái a székesegyházak, no meg a falfirkák, amelyek Kijevtől sem idegenek. Az alakuló, vedlő, régi és új elemeivel egymásnak feleselő, ellentmondó ukrán nagyváros kuriózumaiból a belakott, megértett és lélekben is elfogadott otthon képeit nyújtják.
Az általam megidézett február 23-i bejegyzés (Vidám téli séta), akár csak a január 7-i bejegyzés (Kijev dióhéjban) a falfirkák falfirkájáról közölnek lényeges információkat. Érdemes az eredetiben olvasni, a rendre kibomló galériákat végignézni, én itt csak kedvet és utat csinálok hozzá, azoknak, akik még nem fedezték fel. Mert vannak már szép számmal biztatói, szellemtársai. Mától beállok közéjük...
A festett épület tkp. gyermekkórház |
Köszönöm szépen a dícsérő szavakat!
VálaszTörlés:):) gratu vivien!
VálaszTörlés