A névtelen (amatőr?) fotós által készített felvétel valamikor a XX. század huszas éveiben készült, a díszletek szerint egy vidéki strandon (látszanak a fakabinok a háttérben), s erzsébetvárosi (Cseke) nagyapámat és két testvérét ábrázolja (hátsó sor), a kádban meg nejeik időznek. A két gyerek apám huga és kisöcccse.
De mindez csak nekem érdekes, hiszen a fürdő és a bádogkád mitőlünk függetlenül is léteztek, legfeljebb mások ültek volna bennük.
De vajon hányan is ültek benne, míg csak szét nem rohadtak! A fürdővel együtt mindez csak egy silány díszlet, amely az életünkhöz környezetet kínál, hogy ne legyen olyan sivár minden, akár hajdan a paradicsomban, amelyből hiányoztak az ilyen luxustákolmányok.
Trianon után vagyunk, valahol Dél-Erdélyben, talán Erzsébetvárosban, talán a közeli Báznán, de lehet, hogy másutt, ez sem érdekes, nyár van, figyeljük meg az akkori fürdőruhákat, a meztelenkedés és a magamutogatás akkori fokát. Az egész képről már csak egyetlen ember él, a fehér trikós kisfiú, ő is hófehér hajú aggastyán lett mára, és boglyas, angyalgöndörségű feje is csak fakuló családi legenda... De ez itt bizonyíték róla...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése