Szász Adrián egyfajta állandó témának tekintette a fasorsot. Felfedezte - s ebben nem volt egyedül -, hogy a fák világában millió és millióféle alakzatra bukkanhat az ember.(E felismerés élteti többek között a gyökérszobrászat és más, a fa természetes állapotát és formáit kiaknázó művészeti ágak művelőit.)
Frappáns formaleleményei közül érdekes ez az erdei Herkules. Erőtől duzzadó vonalai-idomai torzságuk, élettelenségük, kiszikkadt rostállapotuk folytán egy dermedt, élettelen világból üzen. A muszklikból mintha rákos daganatok árnya nőne egyre nagyobbra.
A természet minden lehetséges alakot megformáz, minden elképzelhető ki- és szétnövést, burjánzást, sarjadást engedélyez és támogat. A fotós, ha a természet végtelen birodalmában kóborol, millióféle csodára számíthat. Olyasmire, amilyenekből Szász Adrián esszéi között még jónéhányra bukkanunk a Fa és társai elnevezésű portfólióban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése