Tükör

Jubileumra készül a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) fotótábora: hétfőn nyílik meg hivatalosan a huszadik, Csíkmadaras községben, amely közel ugyan a megyeszékhely Csíkszeredához, de még őriz valamit hagyományaiból. Az oda igyekvő fotósok dolga - akik már holnaputántól kezdve megtelepednek a községben és dolgozni kezdenek - kideríteni, tanúságot tenni, hogy ez a városközelség mit hagyott meg az élet hagyományosabb arcából.

De a jubileum annak szól, hogy 2002-től mostanig 19 erdélyi és csángóföldi helységből, mintegy 50 hazai és anyaországbeli fotós kapcsolódott be - ki egyszer, ki többször - ebbe a dokumentarista célzatú, de művészi színvonalú képi értékmentésbe. Az eseményre készülve igyekeztem kiegészíteni az utolsó táborok anyagával azt az immár közel 500 képből álló galériát, amely képekkel és dokumentumokkal mutatja be az eddigi táborok tevékenységét.

A Fotótanú ugyan foglalkozott már a csíkszentdomokosi és a külsőrekecsini terméssel, viszont nem ejtett szót a székelyzsombori kiruccanásról. Pedig ott, már túl Hargita megye határán, Kőhalom fölött, hagyományőrző, szorgos székely faluban húzódnak meg a zsomboriak, s őrzik azt, amijük még maradt. Mindezekről a képek híven beszélnek. Veres Nándor enteriőrje számomra különös jelképpel bír: mintegy magába sűríti küldetésük leglényegét: a kép általi világmentés perspektíváját és fakuló patináját. Mert nehogy azt higgyük, hogy képrögzítő anyagaink, adathordozóink míg a világ megőrzik nyomunkat, értékeinket. A mentés minden kor időről időre jól kiszabott, hagyatékolt feladata. Amit ma megmentünk, az esetleg jó eséllyel pályázhat arra, hogy akadnak majd utódaink, akik gesztusunkat újrajátszva-felismerve teszik azt, ami a dolguk. A tükör mélyéről felködlő zsombori házaspár már-már éteri alakok: tartósan odaillesztve a kopott családi fotók mellé, figyelmeztetőnek...