Tegnap levelet kaptam Veres Nándor fotográfustól, aki két fotója kíséretében az alábbi kérdést tette föl nekem:
"Szeretném véleményedet kérni, hogy melyik a jobb stb."
Én ezt úgy értelmeztem, hogy rövid képelemzés alapján szolgáltassak számára támpontot ismeretlen céllal, alkotói dilemmája feloldásában. Erőmhöz mérten válaszoltam neki, majd ma reggel, újraolvasva válaszom, úgy éreztem, a Fotótanúban is helye van levelemnek. Tehát:
"Kissé nehéz a feladvány, de igyekszem megfelelni.
Kérdésed kategorikust választ igényel, amit a végén megadok, de előtte jelezném, hogy a két képnek kétféle, egymástól jól szétválasztható, önálló üzenete van. Emellett viszont felfoghatók úgy is, mint egy folyamatnak a két lelkiállapota.
A kép elemeinek összevetéséből úgy tippelem (a levágott állat feldolgozottsága alapján, de akár a generált sorszámot is tekinthetném), hogy a baloldali kép egy korábbi mozzanatot rögzít, amikor a kislány még féligmeddig hivatalosan néz veled szembe, de ez akár a háta mögötti látvány elidegenítő hatásával is magyarázható. A jobboldalin viszont túl van minden idegenkedésen, az állat feldolgozása is már a "tisztább" műveleteknél tart, már mosolyog, ruhájára se ügyel már akkora körülményességgel.
Ha együtt értelmezed a kettőt, nagyon jól passzolnak. De ha csak egyet lehet választani, akkor a baloldali fejezi ki azt a szorongást és hangulatot, ami a marha levágásával jár. Pontosabban: a lényegesebb mondanivaló azon sűrűsödik össze."
El lehet dönteni, mennyiben sikerült közelebb kerülni értelmezésemmel a riportképek velejéhez...
A második képen a kislány azzal a sunyi vigyorral az arcán -miközben a háttérben "kapják szét" a jószágot- teljesen elrabolt.
VálaszTörlésMég egyszer köszönöm a kritikát, és minden hozzászólást, véleményt szívesen fogadok.
VálaszTörlés