A látvány lenyűgöző. Pedig csak egy reprodukcióról van szó, a lengyel Jan Styka Erdélyi Panorámaként ismert körfestményének reprodukciójáról, mely ha hiányosan is, de romantikusan hatásos képet nyújt az 1848-49-es erdélyi forradalom és szabadságharc 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatájáról, melyben mind Bem apó, mind szeretett adjutánsa, Petőfi Sándor költő is részt vett.
A háromszékiek ajándékba kapták a látványt egyik testvértelepülésüktől, de a kép maga több mint száz éve éli a maga kalandos életét. Történetéről részletesen olvashatunk a Múlt-kor történelmi portálon, ezért most nem mondom itt fel a leckét, még dióhéjban sem, a lényeg az, hogy az 1897-ben készült festmény Styka és neves magyar művészek közös brigádmunkája, s műfajilag félig-meddig elválaszthatatlan a dokumentumfotózástól. Az ábrázolt világot nyugodtan kezelhetjük tényfotográfiaként, s nem csak azért, mert technikailag a fényképezés akkoriban még képtelen volt ekkora feladatot önmagában megoldani, hanem mert mai élete, annak meghosszabbítása, újraélesztése mind-mind fotográfiai eljárásoknak köszönhető.
Köszönöm Bencze Mihály matematika tanárnak és költőnek, aki vette a fáradságot és ha amatőr szinten is, de megörökítette a Sepsiszentgyörgyre érkezett Erdélyi Panorámát és eljuttatta hozzám. Kénytelen voltam folyamatlátványát négy darabba vagdosni, hogy a blogon áttekinthető legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése