Éjféli aszfalt

E kép alkotójától két fotót őrzök az Előrénél összegyűlt archívumomban. 1979 őszén kaptam Kohn József nagyváradi fotóművésztől, aki magányos farkasként űzte az ipart, és ahogy megismerkedésünk után értésemre adta, művészi ambícióin túl minden vágya, hogy Izraelbe repatriáljon.

Akkoriban gyűjtöttem Sötétkamra címen létesítendő fotórovatomhoz az első képeket,s kimondhatatlanul megörültem, hogy ez a fanyar, de ha fotóról volt szó, lelkes férfi, rám bízta felvételeit. Az Éjféli aszfalt egy csöndes, munkától életes városi éjszakát idéz és klasszikus szépségekkel nyűgöz le, a Spleen pedig egy esős őszi hangulat leheletfinom rajza, egy esőcseppek borította, párás kirakaton át.

Egyik kép sem jelent meg végül a lapban. Főszerkesztőm mind húzta-halasztotta a közlést, anélkül, hogy megindokolta volna. Mikor már több hónap is eltelt így, rákérdeztem és zavartan intett: nem beszédtéma. Gyanítani kezdtem, hogy a szerző kivándorlási szándéka s az erről szóló bizalmas információ az oka a vonakodásnak. Nem tehettem semmit. A fotós egy idő után neheztelve üzent: ha eddig nem közöltük, ezután tényleg mellőzzük a képeit. Szívből sajnáltam. Nem ismerem további pályáját, életútját; él-e, hal-e. De őrzöm e két remek képet, amelyekből a másodikat egy ksőbbi alkalommal mutatok be.