A Fotótanú kitartó barátja, dr. Báthori Zsigmond nemrég tért vissza szabadságról. Honlapja szerint ilyenkor nagy erőbedobással szokott fotózni, egyelőre azonban csak ezt a ködbevesző pontont volt ideje feltölteni, ugyanis várta a félbe hagyott munka, várták a páciensek...Mi már tapasztalatból tudjuk, hogy az ehhez hasonló szépségek és finomságok nyugodt pillanatainkban lepnek meg bennünket, s minden bizonnyal, a marosvásárhelyi doktor tarsolya teli van jobbnál-jobb felvételekkel.
De ez a homályos álomra emlékeztető tákolmány egyszerűen lenyűgöző a maga hűvösségével, elegáns rajzával, a távlat felé mutató egyeneseivel és mindenek előtt azzal a felhabzó sejtelmességgel, amit a köd tud kavarni körülöttünk, ha egyszer a foglyai leszünk.
A szabadság szorongó misztikája - így jellemezhetném a hangulatot, amit belémlop a doktor úr felvétele, s vele együtt érzem a reggeli borzongást, amit csak egyedi, soha vissza nem térő látvány képes kiváltani az emberből.
Épp tegnap mutatta a Doki barátom ezt a legújabb felvételét,csodálkozott, hogy én nem csodálkozom azon,milyen titokzatos lehet a köd és a messziség.Most már csodálom is.
VálaszTörlés