Csillagőrség

Mincsor Szabolcs gyergyószentmiklósi fotós kimerító, nagy türelmet igénylő játékba fogott Gyergyócsomafalván azzal, hogy a szeptemberi éjszaka csillagjárását akarta gépével nem csak kilesni, de meg is örökíteni. Az ilyen képeket nem csak bravúrból szokták készíteni a fotográfusok, de igen jó gyakorlatot is jelent számukra, hiszen rendkívüli körülményekhez rendkívüli technikai feltételeknek kell eleget tenni. Ezt pedig nem csak tanulni, hanem gyakorolni kell.


A legjobb, ha a leckét saját magának adja fel az ember. A HMKK-fotótábor megfelelő alkalom volt arra, hogy a fotós időt és helyszínt találjon egy effajta csillagőrséghez, mi pedig most az eredményt látjuk: az "őrtornyot", amelynek a szerepe inkább az, hogy a táj dimenzióit és az éjszaka mélységét jelezze felénk, a távolban pedig a község esti fényei az élet mélységéről nyújtanak viszonyítási alapot.




Lenti és fenti fények összhangjából jön létre az az univerzum, amely végtelenséget sugall, még egy olyan helység esetében is, melynek lakói úgy érzik, hogy a világtól némileg elzárva, a civilizáció centrumaitól tisztes távolságban kénytelenek leélni életüket.


Pedig ez a világ tág, mindannyian elférünk benne. Látni ezt a végtelen éjszakáról, az elforgó csillagok körrajzáról és a felderengő torony látható, megérinthető valóságáról. Mincsor Szabolcs csillagőrsége sikerült.


(A szerző más csomafalvi fotói a Káfé főnixen - itt)