A gyergyó-
szárhegyi Erős Zoltán Leven-
te újonca a HMKK-
fotótá-
boroknak. Első dobbantás ez egy igen erős mezőnyben, ahol mindenki egyénileg és saját magához viszonyítva teljesít. Abból, amit a rendelkezésemre bocsátott, azt a következtetést szűrtem le, hogy a fotóst elsősorban a részletek, a természetes életkörnyezetben testet öltő dekorativitás érdeklik. Azok izgatják - bár megfordíthatom a kérdést, s úgy is fogalmazhatnék, hogy azokat ismeri föl biztonságosabban, azokat engedi közel magához. Hogy ebből stílus lesz, hosszabb távú művészeti törekvés? - arról még korai elmélkedni.
Az itt bemutatott szövőszék-részlete a rend bonyolultságát és törvényszerű illeszkedési mikéntjét örökíti meg. Múzeumokba szoruló hagyomány divatja múlt eszközeként mintha nyíltan tüntetne a peremre sodródás ellen. De van-e értelme, jövője ennek a tüntetésnek? A fotó erre nem tud választ adni: a működés pillanatát, menetét megörökítve, élő tevékenységgé avatja azt, ami talán már szinte teljesen kihalt. Hasonló rácsodálkozó geszstusai nyomán születtek egyéb képei is: az orgona billentyűzetéről, egy szőttesből készült ruhadarabról, hegedűalkatrész-faragásról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése