Sütő Zsoltot mintegy évtizede ismertem meg, Bukarestben, amikor a Romániai Magyar Szónál (Színkép melléklet) próbálkozott első irodalmi és fotográfiai kísérleteivel. Szenvedélyesen érdeklődő, a művészeti ágak közötti átjárókat kereső, minden újra fogékony, konok alkotót ismertem meg benne, aki azzal szerzett hitelt magának, hogy dolgozott, próbálkozott, kísérletezett.Az eltelt évtizedben Sütő Zsolt rengeteg tapasztalatot szerzett, intenzív belső és külső utazásai során.
Kezdetben inkább az emberi belsőben kivetítődő képi világot próbálta letapogatni, víziókat jelenített meg fotóiban. Emlékezetes számomra az a sorozata, amely a legapróbb részletekig menően beutazza egy expresszionista stílusban készült műalkotás - egy szobor - egész világát, alaki formaváltozásait, textúráját, gesztusainak különböző szögű értelmezését foglalta egyetlen nagy egységbe. A sorozat a lap Kalandozó mellékletének internetes kiadásában látott napvilágot.
Sütő Zsolt művészete ma már önálló fórumot teremtett magának: fotós blogja és a hozzá csatolt különféle oldalak, a szöveg, a kép és a hang összetett művelése a való világhoz tartozó nyílt tartalmak megközelítésére is igen alkalmas. Egyik igen komoly fegyverténye a pár évvel ezelőtti, Himalájában tett fizikális, képi és szellemi zarándoklásának naplója, jegyzőkönyve - egy liberálisan gondolkodó nyugati elme eszmélkedése a himalájakék légtisztító, emberformáló közegében.
Az itt látható kép focizó tibeti szerzeteseket ábrázol, de a napló teli van a Körösi Csoma Sándor világának képi rögzületeivel, alakzataival és színvilágával. Bárhol üti fel az ember a internetes naplót, a képek mindenek előtt az utazás külső jegyeivel erősítik meg a szöveg belső vizsgálódást követő szándékait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése