Tömegkatasztrófa

Olykor kénytelen vagyok benyúlni a családi iratok dobozába, hogy onnan húzzak elő egy-egy képet, mihelyt kiderül, hogy azoknak a szűkebb körön túli jelentősége, kisugárzása is van.

Az itt látható fotóról, amely apámat és egy kollégáját ábrázolja, amikor még irigylésre méltóan fiatalok és cserkészek voltak (ez látszik az öltözetükön), sokáig azt hittem, hogy nem több egyszerű pillanatképnél, amelyen két egykori jóbarát közösen örökíttette meg egymást, közös élményeik emlékére. Mivel amikor még lett volna kit megkérdeznem a fotó jelentősége felől, nem volt kezem ügyében, most viszont hiába nézegetem el többször is, már nincs aki kulcsot adjon hozzá...

És mégis, a véletlen ma úgy hozta, hogy váratlanul éles fény derült mindarra, ami a kép háta mögött, láthatatlanul ott lebeg. Egy barátom keresett meg, két 1936-os ifjúsági folyóirattal a kezében, amelyekhez véletlenül jutott s amelyben felfedezte ugyanezt a fotót, a hozzá tartozó kísérő riporttal együtt. Ebből megtudhattam, hogy az édesapámat (jobboldalt), Cseke Vilmost és kollégáját, Ilyés Sándort ábrázoló kép 1936 júniusában készült, abból az alkalomból, hogy II. Károly király a Cotroceni-i palota előtti nagy népünnepélyen személyesen nyújtotta át nekik a legnagyobb cserkészkitüntetés, a Virtutea cercetărească bronz fokozatát, kimagasló cserkészparancsnoki munkásságukért. Látszik is a mellükön a gondolom, megérdemelt kereszt, viszont örömükbe - és ez már nincsen a képen, bár azt hiszem, mosolyuk hiánya mégis csak ennek tudható be - üröm vegyült: az ünnepség közepette a nagyszámú ünneplő alatt leszakadt a fából ácsolt dísztribün (ezer főre tervezték, de ötezren szorongtak rajta), s a korabeli lapok szerint a katasztrófának 15 halálos és sok száz sebesült áldozata lett (lásd a korabeli fotódokumentumokat is).

Apám sose beszélt nekünk életének e közjátékáról, vagy ha beszélt is, nem olyan hangsúlyokkal, hogy megmaradjon bennünk. És ha nincs a ma délutáni látogatás, sosem tudom meg, hogy a korrektül elkészített portrékép tulajdonképpen egy tömegszerencsétlenség túlélésének közvetett krónikája.