A mintegy másfél tucat képből álló sorozat becsületes riporteri munka, s kimondottan jót tett neki, hogy a szín helyett a fekete-fehér és szürke tónusok fejezik ki a rusztikus szórakozás minden lényeges mozzanatát - a felvonulástól az alakoskodáson át Illés elsiratásáig, a táncig és a kínálkozásig. Nem hiányzik a falu jellegzetes helyszíneinek a bemutatása, jelzése sem.
Mindezeken túl azonban legtöbbet mond számomra az itt látható portré, amely a maga mókás egyszerűségével és kedvességével, gyermeki természetességével magán hordja a farsangi hangulat legfőbb jegyeit: a rögtönzést, a jókedvet, a játék felvállalását, a belülről fakadó önkéntességet. A divatos téli sapka, sajátos dekorativitásán túl, meghatározza a pontos időt is - azt az átmeneti kort, amikor a hagyomány keveredik a divatossal, a szokás "kőtáblái" javában repedeznek és e kompromisszumok alapján megtörténik az átmentés újabb húsz-harminc-negyven esztendőkre. Ez a bajnok azt jelzi itt nekünk, hogy a farsangolás még jó ideig témát ad majd fotósnak s néprajzosnak egyaránt.
a héten mi pedig Mohácson jártunk a busójárást fotózni. (a kirándulás egy itt olvasott bejegyzés nyomán jutott eszembe, úgyhogy ezúton is köszönöm! :)) valóban nagyszerű téma, nagyszerű hangulat a farsang fotózása.
VálaszTörlésaz itt látott képek is nagyon hangulatosak! köszönöm, hogy megosztottad. és elnézést, hogy mostanában nem kommenteltem. kevesebb időm jutott böngészni...