Kertész Andort - vagy ahogy a fotótörténet világszerte nyilvántartja őt és amiként legjobb munkáit jegyezte: André Kertész - megkerülhetetlen fotóművésznek tartom, akit sose illik a "futottak még" kategóriába sorolni.
(Zárójelben jegyzem meg, mintha csak a bajuszom alatt motyognék: senkit, aki csak egy jó fotót is készített, nem kell lekezelni vagy ignorálni, hanem hivatkozni kell rá, mint lehetséges tanúra; s minél többen vannak, annál jobb az emberiségnek. Ezért aztán az sem mindegy, hogy képeikkel milyen információkat adunk tovább, mert lehet, hogy az ő tanúságuk még pontos, de a miénk már hiányos, torz vagy egyenesen téves.)
Molnár Attila a napokban eljuttatott hozzám egy linket (a bécsi Galerie Johannes Faber portáljáét, amelyen a Faber úr által birtokolt cseh, osztrák és amerikai fotóművészek munkáit lehet megtekinteni), André Kertész itt látható 1918-as brailai fotójához vezet, ami azért meglepő, mert a szerző tudvalevően azokban az években magyar állampolgár volt, sőt előtte a magyar hadseregben is szolgált ("Szerelmi bánatában önkéntesként bevonult, és a Monarchia hadseregében részt vett az első világháborúban" - állítja róla a Wikipédia), nem valószínű, hogy katonai transzportokat fényképezhetett a korabeli rudimentáris, méreteiben is feltűnő fotótechnikával. De hát a tájékozatlan ember azt mondja erre: a kép fejlapját szakemberek állították össze, ők csak tudják, mit csinálnak.
A bécsi galéria kezére dolgozik a torontói Stephen Bulger galéria archívuma is, amelynek Kertész-portfóliójában, a magyarországi szekcióban ugyancsak szerepel egy Pierette című 1918-as felvétel, Brăila helyjelöléssel. Kérdés: két, egymástól földrajzilag is távol fekvő galéria szakemberei ennyire egybehangzóan tévedjenek?
Talán a Kertész-életmű kezelői, a New York-i André and Elizabeth Kertész Foundation vagy a magyarországi szigetbecsei Kertész fotómúzeum a végére tudnak járni ennek a rejtélynek, amit egyelőre kérdőjellel napirenden tartunk, és kiderítik majd az igazságot. A Wikipédia névtelen és nem túl megbízható önszorgalmú szerzői szerint viszont "1918 októberében Brassóban fényképezte a hazainduló katonavonatokat, a felbomló hadsereget."
Megkockáztatom, hogy osztrák és kanadai földön a Brassóból lett Brăila, de ez az összemosás fonetikai alapon is enyhén sántít, az akkori történelmi viszonyokat ismerve pedig egyenesen nonszensz.
Ettől függetlenül, mindkét Kertész-kép remekmű a maga helyén: egy letűnt, távoli világ életképeit árnyalja, gazdagítja.
(Aki hiteles képet szeretne alkotni a kiváló fotóművész jelentőségéről, föltétlenül olvassa el Kincses Károly emlékezését a szigetbecsei önkormányzat portáljáról.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése