Szász Adrián előszeretettel űzi a fotóriport műfaját. Azt a lehetőséget, hogy a fényképész nem csupán egyetlen képbe sűrítheti bele mondanivalóját, hanem kihasználva a fotózás jellegéből adódó, irígylésre méltó képrögzítő sebességet, ugyanannak a valóságnak, eseménysornak vagy életközegnek a sokféle oldalát, részletét mutassa föl, mintegy átmenetet képezve a fotó és a film között.Ez a bősz tengerparti strázsa részlet egy nagyobb tengerparti sorozatból, amelyek a huszadik század második felének mindennapi fürdőzési gesztusait rögzíti. Amikor a jónép úgymond fillérekért eláraszthatta a fövenyt, nyilvánosság elé tárva a a maga köznapiságát, darabosságát és mindenfajta viselkedési norma felettiségét.
Érdekes, minél zsúfoltabb egy tengerparti napozó, annál inkább úgy viselkedik rajta az ember, mintha tök egyedül lenne ott, a mindenség uraként, akár ez az oszlopszerű, szinte mozdíthatatlan strázsa az amúgy néptelen parton...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése