2001 koratavaszán, amikor még Bukarestben éltem, de feleségem már Csíkszeredában készítette vissza-vonulásunkhoz a szüleimtől örökölt panellakást, egyik délután arra ment haza, hogy a lakóházunk ajtaja kiégett, a lépcsőház megtelt korommal, füsttel és egyéb égéstermékekkel. A tűz ugyan a földszinten lobban fel, de a füst és a korom az utolsó emeletig behatolt az ajtórepedéseken, orrfacsaró, csípős szagot árasztva. Feleségem ijedten telefonált a szerkesztőségbe, én meg, aki a lapzártát vártam, gyorsan riasztottam Daczó Dénest, csíkszeredai tudósítónkat, hogy rendhagyó téma állt a házhoz.
Másnap reggel a számítógépemen volt a képes riport, amit az RMSZ aztán 1-3. oldalain hozott, Tömeges tragédia szélén egy tömbház lakói cím alatt, a mellékelt képpel.
A tüzet az egyik földszinti lakó okozta, méghozzá szántszándékkal, mert felhalmozott közköltség elmaradásai miatt kilakoltatták a lakásából. A végrehajtó a család ingóságait kihordta a lépcsőházba, az ittasan hazatérő családapa dühében felgyújtotta a műanyag terítőket, amiket a feleség megpróbált eloltani, sikertelenül. A lakókat ért közös kár akkori pénzben 15 millió lejre rúgott. Különben ez a család volt az első, akivel szemben a városvezetés alkalmazta az amúgy ismert és évek óta érvényben lévő szabályt: aki nem fizet, penderül...
Ami furcsa volt: azokban a koratavaszi napokban az esti és reggeli hőmérséklet -20 fok is volt odakint. Nem igazán alkalmas a szabad ég alatt háláshoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése