Ugye, ismerős ez a felkapaszkodott, a világ fölött trónoló, nyaktörő helyzetéből is derűsen ágáló figura? A képeken kívül talán álmainkban látjuk megelevenedni a bátorság eme élő oszlopát.De a huszadik század első felének sajtójában, a www.huszadikszazad.hu révén rábukkantam ennek a "magasles" pozíciónak a dokumentumára: az Egyesült Államokban a harmincas években épült felhőkarcolók munkatelepein készültek ilyen és ehhez hasonló képek. Az itt mellékelt archív felvételhez az alábbi korabeli magyarázat társult:
Az acélveréb….
1934 január
A munka legvakmerőbb akrobatái a newyorki felhőkarcolók acélvázait építő munkások, az úgynevezett „acél verebek”, akik szédületes magasságban a kötéltáncosokat megszégyenítő nyugalommal dolgoznak.
Nagy a fizetésük, de sokan életükkel fizetnek vakmerőségükért.
Ez az „acélveréb” jókedvűen ül egy gerenda tetején, miközben lent a mélyben ezer és ezer „hangya” siet az uccákon.
Hogyan készülhetett a kép? Némileg rejtély, ha csak nem mindjárt bonyolult trükkre gyanakodunk, hiszen a perspektíva törvényeit rendre felrúgja az elénk tárt látvány. Ám ismerjük el: a kép hatásos, a helyzet szédítő, és mi higgyük el, hogy az információ reális. Ma már nincs semmilyen vesztenivalónk, ha kiderülne, hogy mégsem az...
mindig is megfogtak az ilyen képek. a legismertebb talán, amikor ebédelnek az "acélverebek" (most már ezt az elnevezést is tudom) a gerendán, alattuk pedig a város.
VálaszTörlésvannak fotók, amiknek nem is akarom tudni a keletkezésük pontos történetét, a miérteket. mert akkor veszít a varázsából. ez így izgalmas! kicsit mi is jártathatjuk az agyunkat, elgondolkodhatunk, hozzáképzelhetünk. az olyan képeket szeretem legjobban, amikre ez illik. ha illúzió, "csalás", az sem érdekel.