2009. november 7., szombat

A nagy M cápafoga

Nem is az udvariasság, inkább a kíváncsiság és a felfedezés vágya vesz rá rendszerint arra, hogy valahányszor a fotográfia iránt érdeklődő, vagy a fotografálást valamilyen módon gyakorló látogató megjegyzést tesz e blogra, magam is tiszteletemet teszem ő nála, s az esetek döntő többségében kellemes meglepetésekben, tanulságos revelációban van részem.

Így történt ez Zsákai Péter esetében is, aki tegnap fűzött néhány közvetlen, elismerő megjegyzést a Fotótanúhoz, s örömmel tapasztaltam, hogy nem csupán komolyan érdeklődik a fotózás elméleti vonatkozásai iránt - blogja rendkívüli érzékenységgel pásztáz végig a világhálón, a szakirodalom különféle forrásoknál elérhető okos megállapításain, s dob be a köztudatba egy-egy alkotót, gondolatot, eseményt, blogot -, hanem igen jól fotózik is. Bár bevallása szerint csak alig egy esztendeje kezdte komolyan venni a képírást...

Másodrendű dolognak tartom, hogy nem kíván kilépni az amatőr státusból. Láthatóan jól érzi magát hobbifotósként, mert kedvére dolgozhat.

Szándékosan emeltem ki válogatott fotói közül ezt a Győrben készült városképet, amelyről a világhódító McDonald's mindenre rátelepedő nagy M betűjének zsarnokságát lehet leolvasni. A lényegében dísztelen, inkább csak dekoratív jelzésekkel jeleskedő, puritán fotó kompozíciója is azt sugallja, hogy az élet, az emberek valódi gondjai - melyeket a háttérben meghúzódó sivár emeleti gangok testesítenek meg - háttérbe szorulnak a hivalkodó gazdagsággal, a lélektelen üzlettel szemben. Még a gyorsétterem tetőszerkezete is cápafogsorra emlékeztető csipkézetben vágja keresztül a képet, mintha szeretné egészben lenyelni azt a világot, amelynek véréből és zsírjából mohón táplálkozik.

1 megjegyzés:

  1. köszönöm az "utánam járást" és hogy egy bejegyzést szenteltél rám. örömmel konstatálom, hogy jól érzed, amiket írsz!

    valóban jól érzem magam hobbi fotósként. ez így a szabadság számomra. korábban például készítettem barátoknak, ismerősöknek weboldalakat. egészen addig éreztem kreatívnak, amíg rám bízták az egészet. később konkrét elképzeléseket is kaptam és csak össze kellett rakni. az már munka volt és nem élveztem, nem adhattam bele a saját kreativitásom. ugyanígy vagyok a fotózással is. pénzért, megrendelésre nem szeretném csinálni (az alkalmazott fotográfia nem is nagyon érdekel). persze felkéréseket néha szívesen elvállalok. azt szeretem fotózni, ami megfog. vannak témák, amikor mások bökdösnek, hogy "na, fotózd már le, itt a téma!". de ha engem nem érdekel, nem fog meg, akkor nem fotózom le. ezért szeretném ezt inkább csak hobbi szinten, a magam kedvtelésére csinálni. persze nagyon fontosak a visszajelzések és nagyon kíváncsi vagyok mások véleményére, gondolataira, kritikáira!

    érdekes, hogy ezt a kevésbé népszerű képem emelted ki. nagyon élvezetes olvasni a gondolataid. köszönöm! :)

    VálaszTörlés