2009. november 21., szombat

Torzó

Miről tanúskodhat egy aktfotó? Amely ráadásul még torzó is. És nincsen rajta semmi kellem, amit színek, formák és fények öltenének rá, meg némi fotós utómunka, hogy minden guszta legyen a képen, vonzó, kifogástalan?

A csíkszeredai André Zsuzsa, több-kevesebb szünetet tartva, rendszeresen megküldi nekem fotókísérleteit, amelyek közül több is látható a Káfé portál Kinder Képek (KK) rovatában. Fejlődése az időben meglehetősen látványos. Ez az aktja azon túl, hogy kellően hűvös és távolságtartó, kimondottan a kompizícióra összpontosító, még hivalkodóan antilátvány is: beteges, elszíneződött alkonyi fényben fürdik a test, hiányzik belőle minden ellágyulás, odaadás, talán még a hideg is borzongatja belülről. Az összeszorított combok, a fej nélküli személytelenség, a fél emlő merész kimetszése a valóságból, a közömbös, érdektelen bimbó, a bőrszövet kendőzetlen, retusálatlan beállítása mind-mind a személy, a látvány integritását, megközelíthetetlenségét, tárgyszerűségét hangsúlyozzák.

Torzó ez a javából, de nem elsősorban azért, mert a test keze-lába-feje hiányzik; ez a fajta hiány inkább a fölöslegességet hangsúlyozza.Mert mi szükség ott az egész testre, ahol hiányzik az ébredező vágyakozás?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése