Naptár és fotó (4)

Évről évre nőtt az Előre Naptár mellé sorakozó fotósok száma, ezért a közlések is gyakoribbak és változatosabbak. Sajnos, nem mindegyik évből áll rendelkezésemre példány, ezért ma ugrunk egy esztendőt s az 1987-es évi naptárban tallózunk, amely közel negyven fotográfusnak biztosított helyet, a következő felállásban:

Grünfeld Péter, Haragos Zoltán, Steflea Silviu, Imreh S. István, Feleki Károly, Veress Albert, Vass András, Kakas Zoltán, Kerekes Péter Pál, Macalik Ernő, Csomafáy Ferenc, Todor Vasile, Martin Gyula, Török Gáspár, Knapp Antal, Fadgyas Tibor, Szűcs József Attila, Molnár Zoltán, Udvardi Árpád, Gaina Gerendi Anikó és Dorel, Jánosi Csaba, Kucsera Jenő, Caulea Radu, Cornel Miftode, Hedy Löffler, Hajdu Attila, Fülöp Jenő, Mihu Constantin, Szentes B. Lajos, Essig József, Brezoszki János, Bálint Zsigmond, Szász Adrián, Andreescu O. Florin.

Különösen az új nevek felbukkanásának örült a szerkesztő (alulírott), közülük is Jánosi Csaba volt az, akinek a fa témában készült tanulmányai és alkotásai az elmélyült ábrázolás gazdagságát hozták és örömmel szenteltünk számára két oldalt is.

Bálint Zsigmond újabb néprajzi képsora (Játékok és játszótársak) egész tanulmányt hív életre a falusi gyermekjátékokról, s szövegíró munkatársa, Barabás László folytatja az elmúlt években megkezdett munkát.

Örvendtem továbbá a csíkszeredai Szentes B. Lajos jelentkezésének, Brezoszki János kitartásának, Cornel Miftode felbukkanásának - valamennyien a lírai fogantatású szociófotó kísérleteiből nyújtottak ízelítőt.

Sajnálatos, hogy dokumentumok hiányában az 1986-os, 1989-es és 1990-es naptárakat most nem tudom bemutatni - ha valahonnan kezembe kerül egy-egy példány, még visszatérek a témára - , egy azonban az eddigiek fényében biztos: egy olyan korban, amikor a képi információ hivatalos megrendelői csak az elképzelt szépséget, a rendet, a nyugalmat, a problémátlanságot kívánták szorgalmazni és díjazni, voltak alkotók és a lehetőségekhez mérten fórumok is, akik hűek maradva a szakma és az alkotás törvényeihez, fotódokumentumokban gondolkoztak és hátrahagyták koruk egyfajta bátortalan, ám árulkodó lenyomatát.