Véletlenek, gondolatok és emlékek véletlen találkozását hozta tegnapi bejegyzésem. Hedy Löffler fotója kapcsán szóba került az Előre, mire N.V. megkérdezte, hogy van-e valami közöm az Előre Naptárhoz, amelyben ő a Găina Gerendi házaspár fotóira emlékszik még gyermekkorából. Visszaválaszoltam, hogy az Előre Naptár a kezem alól került ki, Găináék pedig jó barátaim. Mire a következő megjegyzésben H.T. egy linket küldött, amiről úgy gondolta, hogy érdekelni fog...
Hát persze hogy érdekelt... Ami nem volt más, mint a 7 zile portálon szereplő egyik blogbejegyzés, amelyben Vasile Dorolţi fotóművész elmondja, hogy 1987-ben a kolozsvári Feleki István biztatására beküldött az Előréhez valami fényképeket. Addig még nyilvánosan nem jelent meg fotója, s amikor az Előre Naptár piacra került, csodálkozva vette észre, hogy az évkönyvben legalább harminc oldalnyi fotóösszeállítás szerepel, különböző neves fotósoktól, akik társaságában ő egyenesen megtisztelve érezte magát. A bejegyzésből finoman az is kihallatszik, hogy kellemes meglepetésben volt része, amikor látta, hogy egy pártlap kiadványa ilyen nyitottan viszonyul a fotóhoz.
Dorolţi nem csupán állít, hanem bizonyít is: beszkennelte a 88-as naptár szinte valamennyi fotóriportját, amelyek megtekinthetők itt is. Bizonyságképpen, hogy semmi nem vész el, galériába helyeztem az 1987-es Dorolţi-féle fotóküldemény nyomdából visszamentett darabjait, jelezve ezzel azt is, hogy a műfaj és alkotói iránti tiszteletem mai napig nem lankadt.
A váratlan közjáték láncreakciót indított el bennem, hogy végre, néhány évtized eltelte után elfogulatlanul és dokumentáltan felmérhessem, mit is tett az erdélyi, a romániai fotóért az Előre Naptár - nem csupán 1988-ban, de jóval hamarább is, évről évre?
Illusztráció: Dorolţi Vasile Kaland c. képsorának egyik darabja
Hát ez az! Uram!
VálaszTörlésErről van szó!!
Fotóban mondjuk: Kaland
Ez az.
Ez az amire emlékszem!
Megismerni azt, ami maradandó, ami tehetség.
Köszönöm.