Naptár és fotó (3)

Ha az ember elindult felfejteni az idő mentén történteket, akkor nincs megállás: az 1983-as, majd 1984-es naptárak után következett az 1985-ös Előre Naptár, aminek a képanyaga még szélesebb öleléssel, még gazdagabb kínálatból gyűlt össze. Ha összevetjük a szerzőket, rögtön kiviláglik a törzskar, viszont azon túl látszik az új nyereség, s benne az a tény is, hogy egyesek valósággal megtetézik a termést, így a korábbi egyenlősdiből az adakozóbbak nagyobb hangsúlyt kapnak.

Egyes fotósok ezúttal már valósággal olyan önálló szerzőkként szerepelnek, mint a naptár egy-egy főanyaga.

A hónapokat illusztráló naptár-képek egyetlen fotós, az Előrénél dolgozó fotóriporter Imreh S. István munkái, aki arra vállalkozott, hogy a kolozsvári Botanikus Kert miliőjét örökíti meg e kiadásunk számára, amely ezáltal hansúlyozottabban is környezetvédelmi profilt öltött. Ezt a vonulatot erősítette Kiss János Botondnak a Duna-deltáról szóló vallomásos riportja, amit a rezervációban dolgozó biológus szerzőnek az eredeti fotói illusztrálnak.

Kiemelkedik a naptár e kiadásából Józsa Ferenc Csillagok alatt c. fotóriportja a szénégetőkről, illetve a Bálint Zsigmond-Barabás László szerzőpáros több oldalra terjedő néprajzi riportja a sóvidéki népi viseletekről (Miben is jártam?).

Külön színfolt a nagyváradi Olenici Nicolai képsorából készült válogatás (A fészek), amely egy tavasszal hazatért gólyapár fészekrakását és családalapítását kísérte nyomon több hónapon keresztül. Gaina Gerendi Anikó és Dorel a maguk során több képriportjukat is e témának szentelték (Hullám, Tanya).

A világot járó Szász Adrián európai és tengerentúli képi emlékekkel tette emlékezetessé jelentkezését, s az idős mester, Marx József is nagyszerű, a születő élet varázsát tolmácsoló képsorral (Élet) írta alá egyik utolsó nyilvános jelentkezését.

Remek természetfotóst fedeztünk föl akkoriban az azóta is Karcfalván élő Macalik Ernő személyében, akinek diái közül a fedőlapra került fenyőág is kikerült. Ugyanakkor a karcfalvi iskola faláról akasztottuk le azt a három képet is, amelyen egy varjúfióka perlekedik hol a neki mutatott tükörrel, hol az őt megörökíteni kívánó fotóssal, s írattunk a kis olvasókkal egy-egy fogalmazást - mesét, történetet -, amelynek a kezdete kb. így hangzott: "Volt egyszer, hol nem volt, élt egyszer egy varjúfióka, úgy hívták, hogy..." És erre az egész 1985-ös esztendőben özönlöttek a szerkesztőségbe a jobbnál jobb történetek, emlékek, gyermeki anekdoták, amiből végül csokrot kötöttünk...

A teljességnek tartozom azzal, ha ezúttal sem hallgatom el a naptár fotós szerzői gárdáját: Macalik Ernő, Feleki Károly, Imreh S. István, Kiss J. Botond, Koncz János, dr. Veress Albert, Máté Károly, Gheorghe Iancu, Józsa Ferenc, Mihu Constantin, Kucsera Jenő, Bálint Zsigmond, Szigeti Béla, Olenici Nicolai, Gaina Gerendi Anikó és Dorel, Vilidár István, Fadgyas Tibor, B. Demkó Péter, Kövesdi László, Szász Adrián, Sarzsinszky Ferenc, Moldvay Katalin, Török Gáspár, Marx József, Barta Lajos, Nicu Dan Gelep, Kerekes Péter Pál, Andreescu O. Florin...

Illusztráció: Fadgyas Tibor fotója a Szobrásztábor c. képsorból