Csomafáy Ferenc egyik sikerült roportképe ez az RMSZ-korszakból, amikor is a szerkesztőség szivós harcot vivott azért, hogy fotóriporter munkatársa belássa: beosztása, sajátos munkája semmivel sem kevesebb a szavakkal hadakozó riporterekénél.
Feri egy kicsit mindig úgy kezelte a fotót, mint ami számára kényszeres, pótcselekvéses foglalatosság. Persze, az ilyesmit eldönteni mindenki maga az illetékes, de az eredményt tekintve én élénkebben emlékszem ilyen és ehhez hasonló Csomafáy-életképekre, mint interjúira, beszámolóira.
A szövegek - könnyen elpergő, betűkké málló gyöngysorok. A képek az igazi tanúk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése