Versért - paparazzik

Kissé elaludtam, így csak ma bukkantam rá Völgyi Attila fotóriporter blogján arra a figyelmes, érzékeny bejegyzésre, amivel a költészet napját megtisztelte. Igaz, némileg hízott a májam, mert hogy a fotótanú-n készülő, gyüldögélő antológia anyagából válogatott egy verset (ráadásul éppen az enyémet - a Légifotóst, amibe időközben mások - szintén fotósok -  is "beleszerettek"), mintegy felhíva a figyelmet a már összegyűlt anyag fontosságára. Igazság szerint nincs szívem lezárni a készülő kötetet, pedigh már egy tekintélyes könyvre való anyag összegyűlt s már az illusztrációkat is összeválogattam hozzá, de valahányszor nekilátnék a szerkesztésnek, ismét rábukkanok néhány új, érdekes, fotóval kapcsolatos írásra és akkor jön az újabb halasztás, a végső határidő kitolása.


Köszönet a bejegyzésért! Cserében itt látható Völgyi Attila Paparazzik c. fotója, amely Budapesten ügyködő amerikai lesifotósokat ábrázol, kemény munkában.