2013. március 24., vasárnap

Szabadság-szobor - bármi áron?


1918-ban, az iowai Dodge mezőn (Camp Dodge) 18 ezer, háborúba induló jenki katonát állítottak fel olymódon, hogy a levegőből a Szabadság-szobor formáját adják ki együttesen. Dicséretesek, lelkesítők is ezek a grandiózus élőképek, amelyek le akarnak képezni valamit, amit lehetetlenség az emberi testekkel elmondani, meg aztán nem is igen erkölcsös. Az egy, hogy az ember harcol a szabadságáért, de a világháborúk nem kimondottan erről szóltak és szól(ná)nak. Csak azért...

De az archív felvétel, mely a világhálón is kering, valódi. Dokumentum.

2013. március 20., szerda

Körülnézni egy (pléh)krisztus fejében

Grimpix szerzői nevű, székelyföldi fotós blogger szánta rá magát, hogy ha egyszer már belevágott a témába - az ő ihletett képeivel illusztráltam e helyen a farkaslakiak azon igyekezetét, hogy óriási bádogkrisztust emeljenek kilátó gyanánt a Gordon hegyen -, akkor nem hagyja kihűlni.

Utóbb arra volt kíváncsi, milyen vizuális élményt nyújt látó emberként behatolni a roppant Krisztus-fejbe, ahonnan nem csak ki lehet látni a környező tájra, hanem azt is el lehet képzelni, hogyan érezhette magát Jónás a cethal gyomrába zárva.

A látvány egyszerre groteszk és szánalmas is. Mintha egy kárörvendő macskaarc vicsorítana az emberre. Pedig tudhatjuk: az egész nem egyéb bádognál, vasnál, fánál. Egyszerű emberi tákolmánynál. És mégis, mégis...


2013. március 10., vasárnap

Ki látta Fatia Negrát?

Talán még maga Jókai Mór sem, aki pedig nevezetes regényhőst alkotott e néven a Szegény gazdagok című regényében. Pedig akár találkozhatott is volna, ha beismeri, hogy a pittoreszk regénybeli alakot Nopcsa Lászlóról, a román származású erdélyi nemesi család egyik, a XIX. században élt, Hunyad vármegyei főispánságig jutó sarjáról mintázta.

Azóta tudjuk, hogy ez a mintázás nem éppen úgy zajlik, mint a fotografálás. A Fatia Negra regénybeli cselekedetei nem mindig köthetők Nopcsa László életéhez, viszont épp úgy jellemzők a korra és kortársaira, hiszen a Jókai által feltálalt és íróilag kiszínezett kalandorságokról annak idején széltében-hosszában történetek keringtek Erdélyben. Az író nem tett egyemet, mint egyetlen emberhez - Fatia Negrához kötötte valamennyit. S ezáltal a kortársak cselekedete visszahullott Nopcsára, általa pedig az egész családra. Így történt, hogy manapság a Nopcsa név - még hogyha világhírű dinoszaurusz-kutató is viseli vagy olyan jeles festőművész kapcsolható hozzá, mint Paál László (akinek anyja a hírhedett Nopcsa László fogadott lánya) - mindegyre Jókait idézi, az általa teremtett eseményvilágot hozza vissza.

Nopcsa Lászlóról különben festmény és fotográfia is maradt fönn. Ha valakinek a portréjából ítélni lehet az illető jellemére és életvitelére, akkor e nemesi arcon rajta van minden, amivel mintája lehetett Jókai legendás alakjának: szilaj kivagyisága és a szebbik nem felé kifejezett sármja...