Európa-"turkáló" (6)

Nem csak a szerző, Móser Zoltán turkált két Európa-albumához meglévő gazdag fotóanyagában - nekem is ez a sors jutott az albumok szemlézésekor. A jobbnál-jobb képpárosítások közül nehéz választani, de végül csak megállapodik az ember: a hortobágyi libapásztor szúrós tekintetéről mindjárt a finnországi "perselyember" kopott, személytelenné faragott arcára siklik a tekintet, s a különbözőségek mögött felsejlenek a kiáltó hasonlóságok is...

De ez a hasonlóság-különbözés játék, az egyikből másikba való áttűnés gazdagon jelentkezik a második albumban is (Tájiratok), erre szándékosan egy személytelen, formákkal játszadozó példát hoznék, amihez jó szolgálatot tesznek az elképesztően változatos formájú háztetők: egy finnországi szobrász műterméé (balra) és egy nürnbergi manzárdtetőre, ahonnan úgy kukucskálnak ki a világba a tetőablakok, mint a kíváncsi gyermeki szemek...

Európa-"turkáló" (5)

Cselekmény és cselekvés... Néha könnyen összekeverjük e fogalmakat, pedig az egyik már megtörtént - végeredmény, a másik pedig javában történik s talán sosem lesz vége. A fotók rendszerint az ilyen befejezhetetlen befejezéseket sugallják nekünk. Akár csak Móser Zoltán első albumából vett képpáron:

Balra: a galambszentbenedeki Úrkposrsó négy apostola (Esztergom) *
Jobbra: szoldibajevói csuvas asszonyok (Oroszország)

De nem csak a zenében válik el ily látványosan a cselekmény a cselekvéstől - a vizuális szorgalomként ismert kézimunkázás is arra figyelmeztet bennünket itt, Európában, hogy a tettek és a tettesek rendszerint elválnak egymástól, akkor is, ha eltéphetetlen szálak fűzik össze őket. (Móser: Tájiratok)

Balra: hímző asszonyok (Buzsák, Somogy m.) * Jobbra: árapataki hímzés
(Erdély)

Európa-"turkáló" (4)

Nem az, aminek látszik... És mégis... Móser Zoltán albumai szerint  részleteikben különböző, ám funkciójukban azonos szerepet betöltő tárgyak, szimbólumok garmadája lelhető fel a lehető legszélesebb európai térségekben. A temetői fejfák nagy számú - majdhogy nem végtelen - változatossága élet és halál egyedi voltáról üzen, formákon és látványon keresztül is.

Balra: Kánó (Gömör - fejfa) * Jobbra: Aj (Szlovákia)

A fa rajzolatai ugyancsak a képírás végtelen lehetőségeiről árulkodnak - függetlenül földrajzi helyüktől. A fa univerzális jelekkel adja tudtul életének viszontagságait és körülményeit. Amit mi belé vésünk, faragunk, az kimondottan a szenvedéstörténethez tartozik.

Európa-"turkáló" (3)

Csúcsok és dallamok... E két fogalom jegyében válogattam ma képpárokat Móser Zoltán két albumából. Az első könyv (Valahol Európában) nem egy alkalmat ragad meg, hogy az égbe törő csúcsábrázolás már-már végtelen variációiból néhány jellegzetes és látványos példát felmutasson.

Mint például ezeket, itt:

Balra: Kerítésoszlop (Gyergyóalfalu, Erdély) * Jobbra: Nyírbátor

Ami a dallamokat illeti, ott a színeket is könnyűszerrel beszámíthatjuk, hiszen a színtónusok mindig melódiákat is gerjesztenek a szemlélőben. Az itt látható dombormű, illetve az elhagyott kertrészlet barnája-szépiája az elmúlás nosztalgikus hangzatait keltik föl azokban, akik zenei élménnyel is rendelkeznek, vagy akiknek némileg nyitott a fülük. A Tájiratok egyben hasonló "képrímekkel" gazdag mű.

Balra: Angyalok (Párizs) * Jobbra: Kerekes angyal (készülő szobor - alkotó:
Samu Géza)

Európa-"turkáló" (2)

Lapozzunk bele Móser Zoltán két albumába. Azért mind a kettőbe egyszerre, hogy nagyobb legyen a választék. A két kiadvány ugyanis a leginkább együttesen érinti meg az embert, hiszen az egymás után sorjázó képek serege nem csak kioltja, hanem fel is erősíti a képi élményt. Mikor hogy.

Igyekeztem a szemközti oldalpárokat nem elválasztani, hiszen azok a szerző szándékai szerint összetartoznak. Például ezek, az első könyvből:

Balra: Monreale (Szicília), jobbra: Ohrid (bulgária)

A cizelláltan díszített boltívek és a rudimentáris, festett deszkaábrázolás kétfajta vérmérsékletet, de a díszítő szándékban ugyanazt az elkötelezettséget hordozzák. A mívesség alapanyaga a jól megfaragható kő, a famegmunkálás figyelembe veszi azt, hogy anyaga múlandó, romlandó. A díszítőkedv Janus-arca...

A második könyvben az ábrázolások tárgyai is feleselnek:

Balra: Dávid király hárfával (Csetnek, Szlovákia), jobbra: Dózsa (Budapest)

Királyok ők, de más-más történelmi körülményekben. Koronáik mindegyikük külön-külön sorsát hordozzák, de egyként nehéz viselni azt: ha aranyból van, ha tüzes vasból...

Európa-"turkáló" (1)

A "turkáló" hasznos intézmény. Sajnos, egyes működtetői lejáratták, s ma már pejoratívan hangzik, ha valamivel kapcsolatban használatos. Én mégis ezt használom Móser Zoltán két, 2013-ban, illetve 2014-ben a Pro-Printnél megjelent fotóalbumával kapcsolatban (1. Valahol, Európában / Somewhere, in Europe; 2. Tájiratok / At home, in Europe), hiszen magyarázó szavaiban ő maga bevallja: hatalmas mennyiségű saját fotóanyagából válogatta össze a két kiadvány képeit, és még mindig sok maradt a tartalékban. 

Így jár az, aki egész életében odaadóan dolgozik, begyűjti mindazt a képi látványt, amit a körülmények és kalandozó kedve felkínálnak neki - eljut egy olyan pontra, ahonnan a munka egyszerűen szüretté válik, vagy "turkálássá", ahogy az elején említettem.

Mire fókuszál a két album? Az európai látványvilágra: különbözőségekre, párhuzamokra. Ellentétekre, képzettársításokra. Meglátni az európai valóság legkisebb zugában is a sajátos, a jellemző szépséget, színvilágot, formát, természetet, s az ekként összehangolt oldalpárok, vagy éppen a képek hosszabb sorozatú egymásutánja révén jelezni az egybetartozást - már a rendszerező elme feladata és erénye.

Az anyaországi Móser Zoltán jól sáfárkodik kincseivel. És segítette őt ebben, mindkét esetben Ádám Gyula, a csíkszeredai pályatárs, aki könyvvé rendezte a képanyagot - azzal a hozzáértéssel, gondossággal és érzékenységgel, amelyek képírói munkásságának sajátjai. A következő napokban néhány példával illusztrálom a két album jellegzetességeit, ezúttal a fedőlapok fotóit mellékelem, egy-egy jellemző képpárosítással együtt.

Sámson az oroszlánok barlangjában - franciaországi bencés apátság

Messukyla (Finnorszg) középkori temploma

Ablakok - Rovinj (Horvátország)

Ablakok - Bécs (Ausztria)

Visszatérés

Február közepe óta vesszőnyi változás nem történt részemről ezen az oldalon. örömmel látom, hogy azért rendszeresen felkereste egy nem túl népes, de annál lelkesebb és kitartóbb mag. S ha némi lelkifurdalással ugyan, egyre halogattam a folytatást, mert hogy egy másfajta, nagyobb vállalkozásra összpontosítottam minden erőmet - az első világháborúval kapcsolatos szak- és szépirodalom felkutatására, átböngészésére.  Ebben a még oly hálás és viszonylag könnyen elérhető képi ábrázolások kevesebb szerepet játszottak, mert a száz évvel ezelőtti események logikáját mindenek előtt a gondolatok, a személyes átéltségen alapuló írói-riporteri tanúságok hordozzák - a képek inkább korrigálják, árnyalják, színezik a másként visszahozhatatlan és újrajátszhatatlan valóságot, annak is inkább kövületes lenyomatát. Eközben nem egyszer támadt kedvem, hogy egy-egy előkerült érdekesebb dokumentumfotó kapcsán felvegyem a kesztyűt itt, a Fotótanúban is, de erőt vettem magamon és a célra összpontosítva megállj-t parancsoltam. Majd eljön a Fotótanú ideje is - nyugtattam magamat, és nem telt bele (túl) sok idő, az idei húsvét meghozta a visszatérés ürügyét - és lehetőségét.

Egyelőre megosztanám a blog olvasóival három legizgalmasabb világháborús képi élményemet, majd a következő napokra ígérném Móser Zoltán időközben megjelent két európai fotóalbumának részletesebb ismertetését.

Fortepan.hu - 1915

Páncélvonatban * Első világháború - a 100. évfordulós Page

Pózolj egy halott pilótával * Első világháború - a 100. évfordulós Page