Az itt látható építészeti furcsaság a kolozsvári Mócok (Unió) utcában álló egyik 18. századi házon látható. A város történelmének legendás ismerője, néhai Kelemen Lajos történész-levéltáros nevezte el a csavart alakú kéményt "facsaratos kémény"-nek, amely így különleges státust is nyert Erdély központjának érdekességei között. Némely helytörténész úgy tudta, hogy a csavarás a török hódítók lelkén szárad, mások viszont feltételezik, hogy a házat német telepesek emelték s a kéményt a barokk kor divatjának megfelelően, egyszerűen csak a díszítés kedvéért az építő "megfacsarta".
Ámde milyen az ember? Egy kis legenda, borzongás nélkül nem is veszi komolyan a műemlékeket, természetes hát, hogy e máskülönben nem igazán rendhagyó épülethez is megszületett a szükséges körítés, jócskán gyermeteg történet formájában.
Az 1990-es, legutolsó Előre Naptárban Lőwy Dániel írta meg érzékletesen a facsaratos kémény körüli hiedelmeket (Város felülnézetben c. izgalmas esszéje egy sokat tapasztalt kéményseprő tapasztalatai nyomán vette számba Kolozsvár érdekes építészeti emlékeit), s ebben a sűrített tető- és kéménytörténetben nagy hangsúlyt kaptak az eredeti fotók is.
Az a bizonyos legenda (a Lőwy által legkedvesebbnek nevezett) pedig így szólt:
A házban valamikor egy igen fázós tulajdonos lakott, aki állandóan fűtött a kályháiban. A kéményen át kitóduló füst viszont szörnyen ingerelte a monostori Vámház közelében lakó ördög amúgy nem kényes orrát. Meglátogatta volna a fázós lakót, de a városba nem nyerhetett bebocsátást, ezért az éj leple alatt lopózott oda a füstöt ontó házhoz, s bosszúból úgy megcsavarta a kéményét, hogy azóta is a csodájára járnak.
