Kis kihagyással ("élményülepítés?") folytatom képzeletbeli utazásomat Móser Zoltán két albumában. Közvetlen élményt jelent, hogy magam is tájjellegű barangolásból tértem haza a napokban, képeket és benyomásokat vetettem össze régebbi emlékekkel, ezért a módszer adva volt és továbbra is kéznél van.
Első albumában a szerző nem egyszer helyez hangsúlyt a népi motívumok, díszítő elemek összevetésére. Ez a párhuzamba állítás tökéletesen kifejezésre jut a türei (Kalotaszeg) népviseletrészlet (balra) és a szennai templombelső (Somogy megye, jobbra) között. Gazdag forma- és színvilág, virágok világa...
Izgalmas feladat összevetni e két férfifejet is. Mindkettő profi művészi alkotás és fémben engedi láttatni az emberi arckifejezések megjelenítő erejét. Sztravinszkij bronzszobra (balra, Borbás Tibor műve) nem cizellált, hanem lényegre törően expresszív. A győri Szent László herma (jobbra) csupa ragyogás, emelkedettség, ünnepélyesség. Kétféle ízlés, kétféle megközelítés. Európa: is-is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése