![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-4R7nFOT1Yd754i-yWEgBEtrLJDGB8ro0KghFweWIzB_hVjDa1Q4CliZNa7gm8ShIM4emqIyRDdxfdgONOTCcFkSPro8SAViL7RzJs8IK4wUCqOKVPv7Tu_BUmRbqnA3XjzQX_h_c22Q/s320/s%C3%A1torablak+kopia+copy.jpg)
"Cirkusz az élet - ezzel a címmel jött a pekingi cirkusz a falunkba. Mi csak a bejáratig mentünk, ahol néhány fotót készitettem."
Ott készült ez a sátoros felvétel is, a látványosságra várakozókról. Egy szelete látszik rajta a világnak, ha nem irom ide, hogy ez Kanada, méghozzá Montreal közelsége, lehetne akármelyik pontján a földnek, mert a kiváncsiság, a cirkuszra hangoltság szinte mindenütt ugyanazokat a húrokat pengeti meg az emberekben. Kicsik, nagyok egymás hegyén-hátán, gyermeki türelmetlenséggel, ám mégis angyali türelemmel várják a Nagy Pillanatot, amiben a kinai artisták ugyanolyan jók, mint a világ legtöbb cirkuszi művésze.
Haldoklik a mesterség - panaszkodnak a városról városra vándorlók, pedig ez a sátorablak egészen mást mutat. Igaz, innen nem az üzletre látni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése