A hőskori - a romániai rendszerváltás előtti Premfotó - idején Morvai Pál felvételei jelentették (több más alkotó mellett) a lirával, látvánnyal szakitó, köznapian szürke elemek beemelését a fotográfiába.A nagyváradi fotós inkább látleleteket készitett - mintha helyszinelő fotókat - életünk mellékes, diszletszerű, a pótcselekvés révén azonban sok életsorsban s általános életvitelben kulcsszerephez jutó elemeiről.
Ilyen a mindent bekormozó, befüstölő, bepörkölő, bekátrányozó, bebüdösitő dohányzás, az akkori "szolgálatos" kapadohányok, az intenziv füstölés kényszeres divatja.
Tudom, értelmiségi közegben ezt úgy fogadtatták el a közvéleménnyel, hogy az ember a munka stresszét legyűrendő, bocsánatos gesztus gyanánt rá-rágyújt egy koporsószögre, tehát aki munka közben füstölgő embert lát maga előtt, az ne arra gondoljon, hogy az ipse milyen feltűnő módon és pofátlanul szennyezik a környezetét, hanem hogy szegény feje milyen intenziven épiti a derék emberarcú társadalmat...
Ez a kényszeres, keserű képmutatás mind ott van Morvai Pál antologikus fotóján, amely a Premfotó és a Sötétkamra (Előre) rovat egyik megbecsült munkája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése