Ez a szivárványos kép akármikor elkészülhet, amikor süt a nap a Niagara vizesés tájékán. Olyankor tizezrek és tizezrek kattintják el csodálkozva a fényképezőgépüket, inditják be filmfelvevő kamerájukat, hivatásosak is olykor, de leginkább amatőrök.Mint ennek a képnek a szerzője is, aki történetesen az én lányom. És neki is szerencséje volt, hogy tegnap, 2009. augusztus 15-én a Niagara fölött hétágra sütött a nap, s a szurokolvasztó fény megtört a vizesés fölött lebegő állandó permetfelhő vizcsöppjein.
Ez az az olcsó ajándék, a bónusz, amit a vén természeti jelenség a maga egyedülálló látványával együtt nyújt mindazoknak, akik hajlandók elzarándokolni hozzája, akik csodálattal hódolnak előtte és vállalják azt a millió kisértést, amivel élelmes üzleti vállalkozók a csodalátni érkezőket behálózzák, elcsábitják, hitegetik...
E kép a tanúság arról, hogy ott jártunk, a világ egy rendkivül népszerű pontján, és jól éreztük magunkat, és megáztunk a zuhatag körüli állandó vizpermettől, de magunkkal vittük az amatőrfotó révén a természet mosolyát, ami ha jól meggondoljuk, mindennap egyszerűen - a fizika törvényeit betartva - előállitható.
(Fotó: Dobrescu Anna)