Molnár Attila barátom szépen gyarapodó archív fotógyűjteménye s az ezekből időről időre kóstolót nyújtjó blogja most egy olyan múzeumbelsőnek adott otthont, amelyen üveges tárlóba kiállítva annak az akasztófának a darabjai láthatók, amire annak idején a magyar negyvennyolcas forradalom és szabadságharc aradi vétanúit fellógatták.
Egy nép történelméhez, sorsdöntő nemzeti tragédiájához fűződő relikviákról van tehát szó, amit ez a fotó protokolláris-klasszikus beállításával, minden esztétikai élményt mellőzve reprodukál és dokumentál. Ritkán szólunk a fotótanúságnak erről az oldaláról, mert ez inkább a fotográfia mint mesterség udvarába esik. Ilyen értelemben ez a fotó egyszerű illusztráció, s értékét a rajta lévő látvány múzeális fontossága adja meg.
