2009. február 15., vasárnap

Állati



Ez a majomkölyök a Somostetőn, a marosvásárhelyi állatkertben élt a nyolcvanas évek derekán, amikor a felvétel készítője, az Előre fotóriportere, Székely Sándor egész képsorozatot gyűjtött be az állatkert lakóiról.

Ki tudja, él-e még egyáltalán az akkor gyermeteg jószág és hol van jóságos, szelíd gondozója? Szülő és gyermeke állnak így a lencse elé, ekkora bizalommal és csüggeszkedéssel.

A kismajom megörökített rettegése máig nyugtalanító élményem. Mintha a gyermekkorom üzenne vissza.

6 megjegyzés:

  1. Kedves FOTÓS, az összes eddigi bejegyzésre vonatkozik részemről a megállapítás: nem csak a képek jók, de a szövegek is.
    Zárójel: a Szia, Szergej c. postban mintha Bán Peti is jóformán csupa nő között lenne megörökítve - vagy rosszul lárom? Zárva.
    Üdvözlettel: Magyar Viviana

    VálaszTörlés
  2. Úgy van, Miviana, mind csupa nő. És Bán Péter, a maga törékeny, gyermeki mivoltjában mindig vonzódott a fiatal lányokhoz. Ártalmatlanul tudott nekik udvarolni, örvendeni... Az urszu2 blogban olvashat róla bővebben is, ha még nem olvasta...

    VálaszTörlés
  3. Kedves Fotós, másfél órája hiába görgetem az "urszu2" blogot, hogy megtaláljam a Bán Péterről írottakat; segítsen, legyen szíves - nevezze meg a lelőhelyet pontosan!

    VálaszTörlés
  4. Most végre megnyílt, valami miatt le volt terhelve, de elküldtem levélben is:

    http://urszu2.blogspot.com/2008/09/rkre-fekdni.html

    VálaszTörlés
  5. Bán Péternek a mellékelt verse nagyon jó vers.
    Létezésünk idején adható segítség számunkra, ha egyáltalán ...
    "A többi, néma csend." (Hamlet)

    VálaszTörlés