A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pünkösd. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pünkösd. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 11., szombat

Liszt

A nagy zeneszerző születésének bicentenáriumán, az idei csíksomlyói búcsúra beállított, Budapestről indított pünkösdi zarándokvonat egyikére, a Csíksomlyó Expresszre, annak is a mozdonyára a magyar címeren kívül felkerült Liszt Ferenc portréja is, így amerre csak megfordult, állomásról állomásra terjeszthette e tájakon átívelő zeneköltő munkásságának üzenetét.


Liszt amúgy is jó ismerője volt az erdélyi-romániai társadalmi és művelődési közegnek, sokfelé kötötték őt a baráti, érzelmi szálak, nemesen bölcs arcélének feltűnése a vasúti környezetben egyáltalán nem kirívó, mint ahogy azt Ádám Gyula két ihletett riportfotóján láthatjuk.


Számomra e fotók híven hordozzák magukon az ünnep hangulatát: az ember özönlő tömeget, kavargó pályaudvari látványt várna egy expresszvonat érkezéséről, s helyette kapja a nyugalmat, a hiányt magát: a vonat befutott ugyan, de a zarándokok másutt vannak - hiányuk pedig a láthatatlan pünkösdi tömegjeleneteket helyettesíti. Valamit valamiért...



2010. május 22., szombat

Somlyó felé


Ha kérdeznék, se tudná Ádám Gyula, hányadik pünkösdi búcsút fényképezte már életében, de ez számára fotográfusként is olyan esemény, amely örökké és újra visszavárja...

Többször kérdeztem tőle, mi az, ami az untig fényképezett témákhoz odavonzzák, hogy nem tud szabadulni hatásuk alól? Vállat vont, ami a kérdés botorságának szólhatott, mert válasza így szólt: a meggyőződés, hogy minden léleképítő eseménynek megvan a maga egyénisége. Évről évre meggyőződött: ha nem venne részt a somlyói búcsún, meghatározó erejű képek hiányzanának munkásságából. S a velük járó örömérzés az életéből.

Idei somlyói képsora - amelyből két fotó itt látható - a kegyhely felé vonulókat helyezi térbe pünkösd szombatjának reggelén; a készülődőket és a vonulókat, azokat, akik a pünkösdi zarándokláshoz szükséges lelki erővel győzik le a természeti akadályokat, hogy a somlyói kegyhelyre érjenek. A két Somlyó nyergében elidőzni, majd a hegyről levonulni már gyerekjáték. Az élet naposabbik oldala - még akkor is, ha felhők, zuhogó eső, tócsák, szélroham kísérik a több mint százezernyi búcsúst. A felfelé vezető út a várakozás, a próba, a küzdelem és a remény útja.

Az életé...