A csillagászati fotózás.
Molnár Attila hívta fel rá a figyelmet (köszönet érte!), még kellő hivatkozással (linkkel) is ellátott, s egy kattintás elég volt, hogy képletesen kinyíljon felettem a csillagos ég, s megpillantsak jó néhány égi, kozmikus képeslapot, amelyek készítői révén azt is megtudhatjuk, milyen trükkökkel készülnek ezek a csöppet sem trükkös, hanem igen is valós felvételek.
Mint ez itt, a nap előtt átvonuló űrállomásról. (Aminek az animált formáját a .gif kiterjesztés teszi lehetővé, így ha rákattintva kinagyítjuk magunknak a képet, mi is érzékeljük rajta az állomás keringését.) A történetet a kép készítője, Molnár Péter (Budapest) részletesen leírja, szavait nincs miért elismételni, viszont érdemes alaposan megrágni s eltűnődni azon, hogy a fotótechnika ma már olyan távolságokra is meghosszabbíthatja érzékszerveinket, illetve olyan apró járatokhoz való hozzáférésünket is elősegíti, hogy egy gombostű sem maradhat felfedezetlen - se a szénakazalban, sem a világűrben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése