Ma valahogy elfogott az őszbe forduló nyárvég hangulata. Minden összejött: az éles fény-árnyék kontrasztok, a szelíden kék, olykor fátyolfelhős ég, meg-meglóduló szél és ráadásnak néhány levegőben úszó ökörnyál. Már csak a Márton Ildikó itt látható, blogjából elcsent fotója hiányzott ahhoz, hogy a kör bezáruljon és előttem álljon egy komplett őszi freskó, a maga teljes érzékelhetőségében.
Ritka alkalom, hogy ennyi minden egyszerre összejátsszon: a huzalokra telepedett, még nem nagy számú, a gyülekezést egyelőre csak próbálgató fecske-csoport ugyanúgy jelzés értékű figyelmeztetés a múló nyárról és a kitelő időről. Szeptember eleje, a fecskék szokásos távozása itt van egy karnyújtásnyira...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése