2015. március 13., péntek

Ata Kando

Részlet az Álom az erdőben című sorozatból, 50-­es évek
Azért elég furcsa dolog elgondolni: mi történik, ha pár napja nem térek be az antikváriumba? És mi történik akkor, ha betérek, de nem kezdek nézelődni a bejárat melletti turkáló könyvhalomban? Na de akkor mi történik, ha a könyvek között nem fedezem fel G. Beke Margit Történetünk: történelem című naplóját? És ha nem vásárolom meg 1 lejért (150 Ft)? És ha nem olvasom el? És ha nem tudom meg az utószó egy rejtett mondatából, hogy a naplóban szereplő, az első világháború hátoszági szenvedései közepette felnövő kislány, Ata valamikor, a huszadik század közepén kimagasló fotográfus lesz Ata Kando néven? Aki élete nagy részét külföldön élte le, három gyermek anyja? Aki Robert Capát is jól ismerte - sőt, tőle kapott kölcsön fényképezőgépet, amikor elvesztette a magáét? Aki 2013-ban, száz esztendős korában még megünnepelhette születésnapját a bergeni idősek otthonában?


Párizs, 1957

Mennyi "ha" és csak azután bukkan elő egy nagyformátumú élet, mely remekműveket teremtett. Ata Kando akkor lett világhíres, amikor a délamerikai indiánok minennapi életéről, sorsáról hozott páratlan dokumentumokat. No meg akkor is, amikor 1956-ban egy barátnőjével az osztrák-magyar határon át menekülők áradatát fényképezte, dokumentálta. Budapesten 2006-ban volt kiállítása a Mai Manó Házban. Munkásságában a nagy elődök, a klasszikus fotótörténet értékeit tisztelhetjük. Klasszikus szépségű fotóin további nemzedékek nőhetnek fel, igazodhatnak el.


Menekülők, 1956
Bálnavadászat. Peru, 1965
Ata Kando hivatalos honlapja - itt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése