"Elmúlt napok"

A 19. szazadból való Zeiss lencsével fényképezett
csendélet modern emulzióra. Kodak Tmax film, 4x5 inch. P.P. nemrégi felvétele.

A cím az én fejemből pattant ki, az ötlettel együtt - ám a teljesítmény, mely önmagában is lenyűgöző, kizárólag a szerzőé: Pusztai Péteré. Igaz, eleinte baráti játékra gondoltam, hogy közös erővel, archívumainkból összeszedjük egy gazdag képírói világban eltöltött élet elheverő dokumentumait, képi bizonylatait. Aztán egyre komolyabbá vált a játék, a szerző megérezte, hogy távolról sem babra megy az egész, anélkül, hogy feladta volna a játékosság lényegét. 

A témákra, időpontokra, helyszínekre való szeszélyes ugrálás, a magánvonatkozású, a műhely szempontból figyelemre méltó és a műalkotás számba menő fotók, grafikák közötti átjárók azt példázzák, hogy a játék nem csak örök ihletforrás, hanem a múlt megőrzésének, belátásának és megmutatásának egyetlen igazán járható útja. Az embert tartsák mások klasszikusnak: nekünk engedtessék meg, hogy lélekben örök játékosok maradjunk.

A sajátos képi napló ma már a 172. közleményhez érkezett a Káfé főnix portálon. Érdemes ott végiglapozni - ide csak az asztalról vett "morzsák" kerültek.

PP. Vörös alagút

PP: Pár a dombtetőn

PP. Szabadúszó