Üveglemezre készült negativok között találtam ezt a szerencsétlen aktot, a felvétel tudomásom szerint a kolozsvári Fotofilm stúdió műhelyében készült, a műfaj számos más darabjával együtt. Az én kezemben három akt is járt, közülük ez a legszerencsétlenebb, a legszánnivalóbb mancika, ezért is választottam őt, hiszen a szem legelészéséhez készitett kép-abrakok rendszerint sanyarú sorsú, szánnivaló, ismeretlen személyeket mutatnak fel.Erről a labdás "manciról" sem maradt sok fent az utókornak e riadt pózán kivül, amely láttatni engedi közönséges testét, idétlen testtartását, formátlan fenekét és bogos lábát; valósággal ellen-akt ez a felvétel, mintha nem a női kellemhez kivánna kedvet csinálni, hanem el szeretné rettenteni a sóvárgó embereket a gondolattól. A feltehetően a XX. század első felében készült stúdió felvétel dokumentum értéke abban áll, hogy képileg közvetit felénk egy akkori izlést, hajviseleti divatot és testkultúrát, amiről áttételes fogalmunk lehetett ugyan, de kézzelfogható benyomásokat a képek által nyerünk.
