A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Life. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Life. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. november 24., vasárnap

Lennart Nilsson és a 20. század legjobb fotója

Ma már a szakma vitán felül elismeri, hogy az 1922-2017 között élt svéd fotográfusnak, Lennart Nilssonnak sikerült elkészítenie a huszadik század legjobb fotóját, mely egyben az egyik legvitatottabb fénykép is.
A fényképész érdeklődése következetesen kapcsolódott az élővilág rejtelmeihez. Nagy hatással volt rá Louis Pasteur munkássága és a mikroszkóp használatának lehetőségei.

A negyvenes években visszhangos fotósorozatokat készített Norvégiáról és Kongóról, majd kísérletezni kezdett a nagyon közeli képek készítésével, amelyhez endoszkópot is szerkesztett. Sikerült ezzel lefényképeznie az emberi magzatot az anyaméhben, hasonló témájú képekből egész sorozat született, amelyből népszerű albumot is szerkesztett (Gyermek születik, 1965). A könyvből az első négy napon 8 millió példány kelt el!

Nilsson
Szenzációsnak tartott fotóit átvette a világsajtó - köztük a Life magazin, mely címlapján hozta a híres fotót -; legtöbb embrióképén azonban elvetélt csecsemők szerepelnek, amelyhez egy svédországi klinikán biztosítottak neki megfelelő körülményeket. Lennart Nilsson 1969-ben kezdte használni a pásztázó elektronmikroszkópot, s elsőként készített fotót a HIV-vírusról, majd a SARS-vírusról. Fotói nyomán dokumentumfilmek is készültek közreműködésével (Az élet-saga,1982; Az élet csodája, 1983)


Forrás: Wikipédia, Life

2010. május 15., szombat

Az élet mint Life


A
Life magazin alakuló tudatom legendái között vezető helyen szerepel. Jóformán értelmét sem ismertem a szónak, de azt már tudtam, hogy ami hozzá kapcsolódik, az nagyon fontos, grandiózus lehet. És valahogy most sincsen ez másként. Mikor pedig már tudom, hogy a patinás, már csak a világhálón élő lap az Élet szóval a homlokán tündököl közel két századon át, s megjelenése során akkora fotóarchívumot hozott létre, amit bármelyik múzeumunk, adatbázisunk megirigyelhetne.

A Google, amely globális hálózatával és pénzügyi erejével szívesen törekszik az élre óriás projektjeivel, most digitalizálni kezdte az archívumot, amelynek mintegy 20 százaléka már elérhető a világhálón. S benne egyszerű keresési elvek alapján turkálni lehet az egész újkori történelemben, egészen napjainkig.

Molnár Attila barátom, aki szemfülesen továbbította nekem a hírt, komoly lépésnek nevezte ezt a lehetőséget, hiszen a párjukat ritkító felvételeket, dokumentumfotókat - akár a legtávolabbi időkből is - igen jó minőségben tanulmányozhatjuk, élvezhetjük, anélkül, hogy az eredeti megsérülne. S nem győzöm hangsúlyozni: mindezt egy kattintással, világméretekben!

A blogom számára sok hezitálás után a legendás angol királynő, Victoria egyik remek portréját választottam, amely 1891-ből ábrázolja az angol biztonság hosszú korszakát jelképező asszonyszemélyt. A biztonságos, magasba emelt gőg, a fejedelmi testtartás és ajakbigyesztés valami rendkívül visszataszító póriassággal, durvasággal elegyedik. Ha valaki nem tudná, kivel állunk szemben, akár egy jól öltözött fogadósnénak is gondolhatná, akit a fotografálás kedvéért kiöltöztettek...

De ebből ennyi elég, inkább éljünk a Life felkínálta hiteles búvárkodás lehetőségével abban a világtörténelemben, amiről eddig inkább szavakban tájékozódhattunk.

2010. február 15., hétfő

Királyi bravúr


Politikusokkal is lehet április elsejét űzni. Sőt, a királyok se kivételek...

Ezt bizonyítja a Life folyóirat egykori fotoriportere, John Phillips 1946-os áprilisi teljesítménye, amit Szinaján, a királyi rezidencia kertjében sikerült a fiatal Mihály román királlyal megrendeznie. Megkérte ugyanis az uralkodót, hogy álljon modellt néhány vidám fényképhez, amin ő szerepeljen, meg a terepjárója, amint a kastély meredek lépcsőjén éppen lefelé ereszkedik. Természetesen, csak pózolásról volt szó, de az ifjú király vette a lapot, s az Untold Stories - Povesti nespuse (vagyis: el nem mondott történetek) honlap most előszedte az idő raktárából a több mint fél évszázada készült három sajtófotót.

A kép a mondén riportfelvételek kategóriájába tartozik, s még azokról az időkről regél, amikor a királyokat és más hírességeket nem kellett paparrazzo módszerekkel megközelíteni és valósággal levadászni, hanem szót lehetett velük érteni, hiszen - a jó fotósok ezt mindig figyelembe vették és respektálták - ők is emberek.

Minden fotómodell ember: a maga személyiségével, öntudatával, méltóságával, képi világával és homloka, vonásai és gesztusai mögött rejlő titkaival.