![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxDRQfsiMnnhYm5etTEZezN0olLDBrqY-78Ywl7JIU6ITX0zr9-35J2vDSaxEvsLJo4Fh7RyQvR8dUZWwz207VijEih_r4_reEgcdty4L7nYG0wi1yxyxb2-aqxVSnWl5kphl_-mIrsko/s320/ors_fototanu.jpg)
Ez valamikor az ezredforduló tengelyén helyezkedik el, amikor Kelemen Örs Csongor festő, aki Bukarestben végezte a képzőművészeti akadémiát, és sűrűn járogatott fel az RMSZ szerkesztőségébe, festményeit mutogatni, egyéni kiállításán egy jól átgondolt performansz keretében, miután elhangzottak az üdvözlő és megnyitó beszédek is, angyalcsomaggal a vállán egyszerűen anyaszült mezrelenre vetkőzött a közönség előtt és szertartásosan befejezte a tárlat felavatásának aktusát.
Az eseményt azóta is emlegetik a poliszban, a Virág utcai galéria támogatását megvonta a városvezetés, a Hargita Visual Art tagjai rendre meghasonlottak, a fiatal képzőművészek az időhöz öregedtek, a polgárpukkasztás ideje lejárt, csak a riport dokumentum ereje nőtt meg. Igen, ezt teszi velünk a fotó: mindig emlékeztet hajdanvolt csínyjeinkre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése